1. A GYÓGYSZER NEVE
Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
200 mg ibuprofénnel egyenértékű 342 mg ibuprofén-lizin filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyag(ok): Narancssárga alumínium lakk színezőanyag (E110), Ponceau 4R alumínium lakk színezőanyag (E124), szójalecitin (E322) és 1,140 mg glükóz filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Pasztell rózsaszín, fényes, hosszúkás, mindkét oldalán domború, tabletta, egyik oldalán bemetszéssel.
A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére, és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza.
Minden tabletta mérete körülbelül 20,0 mm × 8,0 mm.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Enyhe vagy közepesen erős fájdalmak, például fejfájás, menstruációs fájdalom és fogfájás tüneti kezelésére, a meghűléssel járó láz és fájdalom csillapítására.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).
Felnőtteknek és serdülőknek 40 kg felett (12 évnél idősebbeknek):
A tünetek enyhítéséhez szükséges legalacsonyabb hatékony adagot kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.
Ha ezt a gyógyszert felnőttnek több mint 3 napig kell szednie láz esetében, vagy több mint 4 napig kell szednie fájdalom kezelésére, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, ajánlott, hogy a beteg konzultájon egy orvossal.
1 vagy 2 tablettát kell bevenni vízzel, szükség szerint naponta legfeljebb háromszor.
Az egyes dózisok között legalább 6 órának kell eltelnie.
24 órán belül 6 tablettánál többet nem szabad bevenni.
Különleges betegcsoportok
Gyermekek és serdülők:
A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta ellenjavallt 40 kg alatti serdülők vagy 12 év alatti gyermekek esetében (lásd 4.3 pont).
Ha serdülők esetében a gyógyszert 3 napnál hosszabb ideig kell alkalmazni, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, orvossal kell konzultálni.
Idős betegek:
Különleges dózismódosításra nincs szükség. A lehetséges mellékhatás profil miatt (lásd 4.4 pont) ajánlott, az idős betegek fokozott gondossággal történő monitorozása.
Vesekárosodás:
Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás esetén az adagolás módosítása nem szükséges (súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén, lásd 4.3 pont).
Májkárosodás (lásd 5.2 pont):
Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodás esetén az adagolás módosítása nem szükséges (súlyos májműködési diszfunkcióban szenvedő betegek esetén, lásd 4.3 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra és kizárólag rövid távú használatra.
A filmtablettát egészben vízzel kell lenyelni.
Ajánlott, hogy az érzékeny gyomrú betegek a Dolowill Rapid 342 mg filmtablettát étkezés közben vegyék be.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Olyan betegek, akiknek kórtörténetében acetilszalicisavval vagy más nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel szembeni túlérzékenység (pl. broncospasmus, asthma, rhinitis, angioedema vagy urticaria) szerepel.
Aktív vagy kórtörténetben szereplő kiújuló pepticus fekély/vérzés (két vagy több különálló igazolt fekélyes epizód).
Kórtörténetben szereplő korábbi NSAID terápiával összefüggő gastrointestinalis vérzés vagy perforáció.
Súlyos szívelégtelenség (NYHA Class IV), veseelégtelenség vagy májelégtelenség (lásd 4.4 pont).
Vérzés hajlam esetén, vagy véralvadási zavarban szenvedő betegeknél.
Cerebrovascularis vagy más aktív vérzés.
Tisztázatlan vérképzési zavarokban szenvedő betegek.
Súlyos mértékben kiszáradt betegek (amelyet hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel okozhat).
40 kg alatti serdülők és gyermekek.
A terhesség utolsó trimesztere (lásd 4.6 pont).
Mogyoró- vagy szójaallergia.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A nemkívánatos hatások minimálisra csökkenthetők a tünetek megszüntetéséhez szükséges lehető legkisebb adag legrövidebb ideig történő alkalmazásával (lásd alább a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).
Idős betegeknél nagyobb gyakorisággal fordulnak elő nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel összefüggő mellékhatások, különösen gastrointestinalis vérzés és perforáció, amely akár halálos kimenetelű is lehet.
Légzőrendszer:
A broncospasmus súlyosbodhat olyan betegeknél, akik asthma bronchiale‑ban vagy allergiás megbetegedésben szenvednek, illetve kórtörténetükben ilyen szerepel.
Egyéb nemszteroid gyulladáscsökkentők:
Az ibuprofén egyidejű alkalmazása NSAID‑okkal, így a specifikus ciklooxigenáz‑2-gátlókkal megnöveli a mellékhatások kockázatát, és kerülendő (lásd 4.5 pont).
SLE és kevert kötőszöveti betegsége:
Szisztémás lupus erythematosus és kevert kötőszöveti betegség – az aszeptikus meningitis fokozott kockázata (lásd 4.8 pont).
Vese:
Vesekárosodás, mert a veseműködés tovább rosszabbodhat (lásd 4.3 és 4.8 pont).
Máj:
Májműködési zavar (lásd 4.3 és 4.8 pont).
Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások:
Fokozott körültekintéssel kell eljárni (orvos vagy gyógyszerész tanácsát kell kérni) a kezelés megkezdése előtt olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében magas vérnyomás és/vagy szívelégtelenség szerepel, mert a beszámolók szerint a NSAID-kezelés folyadék retenciót, hypertoniát és ödémát okoztak.
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl.: myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. ≤1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.
A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II‑III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők.
Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni.
Gastrointestinalis:
NSAID‑ok fokozott óvatossággal alkalmazhatóak olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében gastrointestinalis betegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szerepel, mert ezek a kórképek súlyosbodhatnak (lásd 4.8 pont).
Gastrointestinalis vérzés, fekély vagy akár halálos kimenetelű perforáció előfordulásáról számoltak be NSAID‑okkal összefüggésben, a kezelés bármely pontján, figyelmeztető tünetekkel vagy anélkül, illetve függetlenül attól, hogy gastrointestinalis esemény előfordult‑e már a betegnél vagy sem.
A gastrointestinalis vérzés, fekély vagy perforáció kockázata a NSAID adagjának növelésével nő olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében fekély szerepel, különösen, ha annak szövődményeként vérzés vagy perforáció is előfordult (lásd 4.3 pont), valamint idős korban. Ilyen betegek esetén a kezelést a lehető legalacsonyabb adaggal kell kezdeni.
Védő hatású készítményekkel (pl. mizoprosztollal vagy protonpumpa gátlókkal) történő kombinációs terápia alkalmazása megfontolandó ilyen betegek esetén, valamint azoknál, akik alacsony adagú acetilszalicilsavat vagy egyéb, gastrointestinalis kockázatot fokozó hatóanyagokat szednek egyidejűleg (lásd alább és 4.5 pont).
Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult korábban gastrointestinalis toxicitás – különösen, ha időskorúak – jelezni kell bármilyen szokatlan hasi panaszt (különösen az emésztőrendszeri vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában.
Óvatosság szükséges olyan betegek eseten, akik a fekélyképződés vagy vérzés kockázatát fokozó gyógyszereket, pl. orális kortikoszteroidokat, antikoagulánsokat, mint például warfarint, szelektív szerotonin visszavétel gátlókat vagy vérlemezke-gátlókat, mint például acetilszalicilsavat szednek egyidejűleg (lásd 4.5 pont).
Ha az ibuprofént szedő betegnél gastrointestinalis vérzés vagy fekély alakul ki, a kezelést le kell állítani.
Bőrreakciók:
A NSAID‑ok alkalmazásával kapcsolatban nagyon ritkán súlyos, egyes esetekben halálos bőrreakciók, így exfoliativ dermatitis, Stevens–Johnson-szindróma és toxikus epidermalis necrolysis előfordulásáról számoltak be (lásd 4.8 pont). Úgy tűnik, hogy a betegek a kúra kezdeti szakaszában vannak leginkább kitéve ennek a kockázatnak: a reakció az esetek többségénél a kezelés első hónapjában alakul ki. Az ibuprofén alkalmazását be kell szüntetni, ha a bőrkiütés, nyálkahártya elváltozások első tünetei vagy a túlérzékenység egyéb jelei mutatkoznak.
Kivételesen a súlyos bőr és lágyszöveti fertőzéses szövődmények oka a varicella lehet. Jelenleg nem zárható ki az, hogy a NSAID‑ok szerepet játszanak ezen fertőzések súlyosbodásában. Így varicella fertőzés esetén tanácsos kerülni a Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta alkalmazását.
Egyéb megjegyzések:
Óvatosan adható a következő esetekben:
-
a porfirin-metabolizmus öröklött rendellenessége (például akut intermittáló porfiria)
-
közvetlenül nagyműtét után
-
azoknál a betegeknél, akiknél allergiás reakciók alakulnak ki más anyagokkal szemben, mert esetükben fokozott a Dolowill Rapid 342 mg filmtablettával szembeni túlérzékenység kockázata
-
olyan betegeknél, akiknél szénanátha, orrpolip vagy krónikus elzáródásos tüdőbetegség áll fenn, mert ilyenkor fokozott az allergiás reakciók kockázata. Ezek asztmás rohamok (úgynevezett analgetikus asztma), Quincke-ödéma vagy csalánkiütés formájában jelentkezhetnek.
Nagyon ritkán súlyos akut túlérzékenységi reakciók (például anafilaxiás sokk) előfordulását figyelték meg. A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta bevételét követően a túlérzékenységi reakció első jelére le kell állítani a terápiát. A szakembereknek a tüneteknek megfelelő orvosilag előírt intézkedéseket kell elvégezni.
A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta hatóanyaga az ibuprofén, amely átmenetileg gátolhatja a vérlemezkék funkcióját (a thrombocyta-aggregációt). Ezért a véralvadási zavarban szenvedő betegek szoros monitorozása javasolt.
A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta hosszabb távú alkalmazásakor megfelelő vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizni kell a máj- és veseműködést és a vérképet.
A fájdalomcsillapítók bármely típusának hosszan tartó alkalmazása a fejfájás csillapítására súlyosbíthatja a fejfájást. Ha ezt tapasztalja vagy fennáll ennek gyanúja, forduljon orvoshoz és hagyja abba a gyógyszer szedését. A túlzott gyógyszerhasználatból fakadó fejfájás (MOH) olyan betegeknél tételezhető fel, akiknek gyakran vagy naponta fáj a fejük, a fejfájás elleni gyógyszerek rendszeres használata ellenére (vagy ennek következtében).
A fájdalomcsillapítók szokásszerű szedése, különösen több fájdalomcsillapító hatóanyag kombinálásával, általában tartós vesekárosodáshoz vezethet, amelynél fennáll a veseelégtelenség kockázata (analgetikus nephropathia). Ezt a kockázatot tovább növelheti a sóvesztéssel és kiszáradással járó fizikai megterhelés.
Ezért a rendszeres szedés kerülendő.
Alkohol egyidejű fogyasztása NSAID‑ok szedése során fokozhatja a gyógyszerrel összefüggő nem kívánatos hatások előfordulásának valószínűségé, különösen azokét, amelyek a gastrointestinalis traktust vagy a központi idegrendszert érintik.
Az NSAID ok elfedhetik a fertőzés és aláz tüneteit.
Gyermekek és serdülők
Kiszáradt serdülőknél fennáll a vesekárosodás kockázata.
A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta glükózt tartalmaz. Ritka glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.
A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta Narancssárga FCF-t (E110) és Ponceau 4R (E124) színezőanyagokat tartalmaz, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az ibuprofénsavval összefüggésben az alábbi gyógyszerkölcsönhatásokat figyelték meg:
Az ibuprofén (más nemszteroid gyulladáscsökkentőkhöz hasonlóan) nem szedhető az alábbi gyógyszerekkel kombinálva:
Acetilszalicilsav: Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem ajánlott a mellékhatások esetleges fokozódása miatt, kivéve, ha az orvos kis dózisú acetilszalicilsav (max. napi 75 mg) alkalmazását írja elő. (lásd 4.4 pont).
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).
Más nemszteroid gyulladáscsökkentők, beleértve a szelektív ciklooxigenáz‑2-gátlókat: Kettő vagy több nemszteroid gyulladáscsökkentő egyidejű alkalmazása kerülendő, mert ez fokozhatja a mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont).
A ibuprofén óvatosan adható az alábbi hatóanyagokkal kombinálva:
Kortikoszteroidok: mert fokozhatják a gastrointestinalis fekély vagy vérzés kockázatát (lásd 4.4 pont).
Diuretikumok, ACE‑gátlók, béta‑receptor blokkoló gyógyszerek és angiotenzin‑II antagonisták: Az NSAID‑ok gyengíthetik a vizelethajtók és más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Egyes beszűkült veseműködésű betegeknél (pl. kiszáradt vagy beszűkült veseműködésű idős betegeknél) ACE‑gátló, béta‑receptor blokkoló vagy angiotenzin‑II antagonisták és a ciklooxigenáz enzimet gátló szerek egyidejű alkalmazása a veseműködés további romlását eredményezheti, amely általában visszafordítható. Ezért ez a kombináció idős betegeknél fokozott körültekintéssel alkalmazható. Biztosítani kell a betegek megfelelő hidratáltsági állapotát, és mérlegelendő a veseműködés ellenőrzése az egyidejű kezelés megkezdése után, majd azt követően rendszeresen. A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta és a kálium-spóroló diuretikumok egyidejű alkalmazása hyperkalaemiához vezethet.
Antikoagulánsok: A NSAID‑ok fokozhatják az antikoagulánsok, pl. a warfarin hatásait (lásd 4.4 pont).
Thrombocytaaggregáció-gátlók és szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI‑k): fokozódik a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Digoxin, fenitoin, lítium: A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta egyidejű alkalmazása digoxin, fenitoin vagy lítium készítményekkel megnövelheti ezen gyógyszerek szérumszintjét. A szérum lítium, digoxin és fenitoin szintek ellenőrzése megfelelő alkalmazás (maximum 4 napon át) esetén nem előírás.
Metotrexát: A Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta alkalmazása a metotrexát bevétele előtti vagy utáni 24 órában megnövelheti a metotrexát koncentrációját és fokozhatja annak toxikus hatásait.
Probenecid és szulfinpirazon: A probenecidet vagy szulfinpirazont tartalmazó gyógyszerek késleltethetik az ibuprofén kiválasztódását.
Szulfonilureák: A klinikai vizsgálatokban kölcsönhatásokat figyeltek meg az NSAID‑ok és bizonyos vércukorszint-csökkentő gyógyszerek (szulfonilureák) között. Bár az ibuprofén és szulfonilureák között a mai napig nem írtak le kölcsönhatásokat, egyidejű szedés esetén óvintézkedésként javasolt a vércukor értékek ellenőrzése.
Ciklosporin: A nefrotoxicitás fokozott kockázata.
Mifepriszton: NSAID‑ok nem alkalmazhatók a mifepriszton beadása után 8‑12 napig, mert a nemszteroid gyulladáscsökkentők gyengíthetik a mifepriszton hatását.
Takrolimusz: Megnövekedhet a vese toxicitás kockázata, amikor NSAID‑ot takrolimusszal egyidejűleg alkalmaznak.
Zidovudin: Megnövekszik a hematológiai toxicitás kockázata, amikor NSAID‑ot zidovudinnal egyidejűleg alkalmaznak. Bizonyítottan fokozódik a haemarthrosis és a haematoma kockázata olyan HIV (+) hemofíliás betegeknél, akik ziduvodint és ibuprofént kapnak egyidejűleg.
Kinolon antibiotikumok: Állatkísérletes adatok szerint a NSAID‑ok fokozhatják a kinolon antibiotikumok okozta görcsrohamok kockázatát. Azon betegeknél, akik egyidejűleg kapnak NSAID‑ot és kinolonokat, fokozottabb a görcsrohamok kialakulásának kockázata.
Növényi kivonatok: A gingko biloba az NSAID‑okkal együtt alkalmazva fokozhatja a vérzés kockázatát.
CYP2C9 gátlók: Az ibuprofén és CYP2C9 gátlók egyidejű alkalmazása megnövelheti az ibuprofén-expozíciót (CYP2C9). Egy vorikonazollal és flukonazollal (CYP2C9 inhibitorok) végzett vizsgálatban az S(+)‑ibuprofén expozíció körülbelül 80–100%‑os emelkedését figyelték meg. Erős CYP2C9 inhibitorok egyidejű alkalmazása esetén mérlegelni kell az ibuprofén adagjának csökkentését, különösen nagy adagú ibuprofén és vorikonazol vagy flukonazol együttadása esetén.
4.6. Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A prosztaglandin szintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a terhesség korai szakaszában alkalmazott prosztaglandin szintézis gátló növeli a vetélés, a cardialis fejlődési rendellenesség, illetve a gastroschisis kockázatát. A cardiovascularis malformációk abszolút kockázata kevesebb mint 1%‑ról maximum kb. 1,5%‑ig emelkedett. A kockázat vélhetően növekszik a dózis és a kezelés időtartamának függvényében.
Állatkísérletekben prosztaglandin szintézis gátló adása után emelkedett a pre- és posztimplantációs veszteség és az embrionális/foetalis letalitás. Továbbá állatkísérletek eredményei alapján az organogenesis időszakában adott prosztaglandin szintézis gátló hatására megnőtt a különböző fejlődési rendellenességek, többek között a cardiovascularis malformatiók előfordulási gyakorisága.
A terhesség első és második trimeszterében ibuprofén csak nagyon indokolt esetben adható. Terhességet tervező nőnek vagy a terhesség első, illetve második harmadában a legkisebb hatékony dózist a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni.
A terhesség harmadik trimeszterében valamennyi prosztaglandin szintézist gátló szer az alábbiakat válthatja ki
-
cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus Botalli idő előtti elzáródása és pulmonalis hypertensio);
-
renalis dysfunctio, amely oligohydramniosissal járó veseelégtelenséghez vezethet;
-
a vérzési idő potenciális megnyúlása antiaggregációs hatás révén, amely alacsony adagok mellett is kialakulhat;
-
a méhkontrakciók gátlása, amely késleltetett vagy elhúzódó szülést eredményezhet.
Következésképpen ibuprofén adása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében.
Szoptatás
Az ibuprofén és metabolitjai alacsony koncentrációban bekerülhetnek az anyatejbe. A mai napig nem ismertek káros mellékhatások gyermekeknél, ezért a fájdalomcsillapításra és a lázcsökkentésre az ajánlott dózissal végzett rövid ideig tartó kezelés miatt a szoptatás megszakítása általában nem szükséges.
Termékenység
Korlátozott adatok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a ciklooxigenáz enzimet/prosztaglandin szintézist gátló gyógyszerek csökkentik a nők fogamzóképességét azáltal, hogy hatással vannak a tüszőrepedésre. Ez a kezelés megszakítása után megszűnik.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az ibuprofén nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mivel azonban a Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta nagy dózisban történő alkalmazása során nem kívánt központi idegrendszeri hatások, például fáradtság és szédülés léphetnek fel, egyedi esetekben a reakcióképesség és a közúti forgalomban való aktív részvétel és a gépek kezelésének képessége károsodhat.
Ez fokozott mértékben vonatkozik az alkohollal való kombinációra.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Az alábbiakban felsorolt mellékhatások között szerepel minden olyan mellékhatás, amely az ibuprofénnel történő kezelés során jelentkezett, beleértve a reumás betegek nagydózisú hosszan tartó kezelését is. A megadott gyakoriságok, amelyek nagyon ritka közléseket is tartalmaznak, maximum napi 1200 mg orális adagolású, és maximum napi 1800 mg kúp formában beadott ibuprofén rövid ideig tartó alkalmazására vonatkoznak.
Az alábbi nem kívánt hatásoknál figyelembe kell venni, hogy erősen dózisfüggők, és egyénenként változnak.
A leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos hatások emésztőrendszeri természetűek. Pepticus fekélyek, perforáció vagy esetenként fatális gastrointestinalis vérzés fordulhat elő, különösen idős korban (lásd 4.4 pont). Az alkalmazást követően az alábbiakról számoltak be: hányinger, hányás, hasmenés, flatulencia, székrekedés, dyspepsia, hasi fájdalom, melaena, haematemesis, fekélyes szájgyulladás, a colitis és a Crohn‑betegség súlyosbodása (lásd 4.4 pont). Gastritist kisebb gyakorisággal figyeltek meg. A gastroinestinalis vérzés kockázata különösen az adagolási tartománytól és a kezelés időtartamától függ.
Oedema, hypertonia és szívelégtelenség előfordulásáról számoltak be a NSAID kezeléssel összefüggésben.
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása – különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) – az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4. pont).
Felhívjuk figyelmét, hogy az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
Nagyon gyakori (1/10)
Gyakori(1/100 ‑ <1/10)
Nem gyakori (1/1000 ‑ <1/100)
Ritka (1/10 000 ‑ <1/1000)
Nagyon ritka (<1/10 000)
Nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg)
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Nagyon ritka | A fertőzéssel összefüggő gyulladások súlyosbodását (pl. nekrotizáló fasciitis kialakulását) figyelték meg a nemszteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával egyidőben. Ez lehetségesen a nemszteroid gyulladáscsökkentők hatásmechanizmusával van összefüggésben. Ha fertőzés tünetei jelentkeznek vagy rosszabbodnak a Dolowill Rapid 342 mg filmtabletta alkalmazása közben, a betegnek javasolni kell, hogy haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ki kell vizsgálni, hogy szükséges-e antiinfektív/antibiotikum terápia. |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon ritka | Vérképzőszervi betegségek (anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, pancytopenia, agranulocytosis). Az első jelek a következők lehetnek: láz, torokfájás, felületi szájfekélyek, influenzaszerű tünetek, súlyos kimerültség, orr- és bőrvérzés. Ezekben az esetekben azt kell tanácsolni a betegnek, hogy azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését, kerülje a fájdalom- vagy lázcsillapítókkal való öngyógyszerezést, és forduljon orvoshoz. A hosszú ideig tartó terápiában a vérképet rendszeresen ellenőrizni kell. |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Nem gyakori | Túlérzékenységi reakciók bőrkiütésekkel és viszketéssel és asztmás rohamok (esetlegesen vérnyomáseséssel), az asztma súlyosbodásával, hörgőgörcs és dyspnoe. A beteget tájékoztatni kell arról, hogy ilyen esetben azonnal forduljon orvoshoz, és ne szedje tovább a Dolowill Rapid 342 mg filmtablettát. |
| Nagyon ritka | Súlyos általános túlérzékenységi reakciók. Lehetséges tünetek: arcödéma, a nyelv megduzzadása, a gége belső részének megduzzadása a légutak beszűkülésével, respiratoricus distress, tachycardia, akár életveszélyes sokkig fokozódó vérnyomásesés. Ha ezen tünetek bármelyike jelentkezik, amely megtörténhet akár már az első használatkor, azonnali orvosi segítség szükséges. Az aszeptikus agyhártyagyulladás tüneteit (nyakmerevséget, fejfájást, émelygést, hányást, lázat vagy tudatzavart) figyelték meg az ibuprofén alkalmazásakor. Az autóimmun-betegségben szenvedőknél (SLE‑nél, kevert kötőszöveti betegségnél) ez nagyobb valószínűséggel fordul elő. |
| Pszichiátriai kórképek | Nagyon ritka | Pszichotikus reakciók, depresszió. |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Nem gyakori | Központi idegrendszeri zavarok például fejfájás, szédülés, álmosság, izgatottság, ingerlékenység vagy fáradtság. |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Nem gyakori | Látászavarok. |
| A fül és az egyensúlyérzékelő szerv betegségei és tünetei | Ritka | Tinnitus. |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Nagyon ritka | Palpitatio, szívelégtelenség, myocardialis infarctus. |
| Érbetegségek és tünetek | Nagyon ritka | Artériás hypertonia, vasculitis. |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Gastrointestinalis panaszok, például pyrosis, hasi fájdalom, hányinger, hányás, flatulencia, hasmenés, székrekedés, és enyhe gastrointestinalis vérveszteség, amely kivételes esetekben vérszegénységet okozhat. |
| Nem gyakori | Gastrointestinalis fekély, lehetségesen vérzéssel és perforációval. Fekélyes szájgyulladás, a colitis és a Crohn-betegség súlyosbodása (lásd 4.4 pont), gastritis. |
| Nagyon ritka | Oesophagitis, pancreatitis, diaphragma szerű intestinalis, szűkületek. A beteget tájékoztatni kell arról, hogy hagyja abba a gyógyszer szedését és azonnal forduljon orvoshoz, ha erős fájdalmat érez a has felső részén, illetve melaena vagy haematemesis jelentkezik. |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Nagyon ritka | Májműködési zavar, májkárosodás, különösen hosszan tartó terápia esetén, májelégtelenség, akut hepatitis. |
| A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei | Nem gyakori | Különféle bőrkiütések. |
| Nagyon ritka | Hólyagos bőrreakciók, így Stevens–Johnson-szindróma és toxikus epidermalis necrolysis. Kivételes esetekben súlyos bőrreakciók és lágyszövet szövődmények fordulhatnak elő varicella fertőzés során (lásd például: „Fertőző betegségek és parazitafertőzések”). |
| Nem ismert | Eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma) |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Ritka | Ritkán előfordulhat veseszövet-károsodás (papillaris necrosis) és a húgysav koncentrációjának megemelkedése a vérben. |
| Nagyon ritka | Ödémák kialakulása, különösen artériás hypertoniában vagy veseelégtelenségben, nephrosis szindrómában, interstitialis nephritisben szenvedő betegeknél, amit akut veseelégtelenség kísérhet. Ezért a veseműködést rendszeresen ellenőrizni kell. |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Gyermekeknél több mint 400 mg/ttkg lenyelése tüneteket okozhat. Felnőtteknél a dózis-hatás összefüggés kevésbé egyértelmű. A felezési idő túladagolás esetén 1,5‑3 óra.
Tünetek
A klinikailag jelentős mennyiségű NSAID‑ot bevett betegek többségénél hányinger, hányás, gyomortáji fájdalom és ritkábban hasmenés lép fel. Tinnitus, fejfájás, szédülés és gastrointestinalis vérzés is előfordulhat. Nagyobb adagok bevétele esetén a mérgezés központi idegrendszeri tünetek formájában jelentkezik, így álmosság, alkalmanként ingerlékenység és zavartság vagy kóma alakulhat ki. Egyes esetekben görcsrohamok jelentkeznek. Gyermekeknél myoclonusos görcsök is előfordulhatnak. Súlyos mérgezés esetén metabolikus acidózis alakulhat ki, és megnyúlhat a prothrombin idő/INR, feltehetőleg a keringésben lévő véralvadási faktorokkal való kölcsönhatás következtében. Akut veseelégtelenség, májkárosodás, ájulással járó hypotonia, nystagmus, hypothermia, légzésdepresszió és cyanosis alakulhat ki. Asztmásoknál súlyosbodhatnak az asztmás tünetek.
Kezelés
Nincs specifikus antidotum. A kezelés tüneti és támogató és a következőket foglalja magába: szabad légutak biztosítása, a szív és az életfunkciók monitorozása stabilizálódásig. Aktív szén per os alkalmazása megfontolandó, ha a beteg a lehetségesen mérgező adag bevétele után 1 órán belül jelentkezik az orvosnál. Gyakori vagy elhúzódó görcsrohamok esetében intravénás diazepám vagy lorazepám adandó. Az asztma kezelésére hörgtágítót kell adni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Gyulladásgátlók és rheuma-ellenes készítmények Nemszteroid gyulladáscsökkentők, propionsav-származékok, ATC kód: M01AE01
Az ibuprofén-lizin az ibuprofén lizinsója.
Hatásmechanizmus
Az ibuprofén egy nemszteroid gyulladáscsökkentő szer (NSAID), amelyről a hagyományos állatkísérlet modellekben bebizonyították, hogy hatását a prosztaglandinszintézis gátlása révén fejti ki. Emberben az ibuprofén csökkenti a gyulladásos fájdalmat, duzzanatot és a lázat. Az ibuprofén emellett
