1. A GYÓGYSZER NEVE
Milgamma bevont tabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
50 mg benfotiamint (S-benzoiltiamin-o-monofoszfát) és 0,25 mg cianokobalamint tartalmaz bevont tablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: bevont tablettánként 101,225 mg laktóz-monohidrátot és 145,218 mg szacharózt, valamint glükóz szirupot, ricinusolajat, illetve amaranth (E 123) színezőanyagot tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Bevont tabletta
Bordó színű, kerek, mindkét oldalán domború tabletták. A tabletta magassága 5,2-6,0 mm, átmérője 11,0-11,5 mm.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Különböző eredetű idegrendszeri bántalmak neuropathiák és polyneuropathiák (diabéteszes, alkoholos, stb.) neuralgiák, neuritisek; övsömör, facialis paresis, B1-vitamin-hiány következtében kialakult szívizomkárosodások, reumás panaszok, izomfájdalmak, kimerültség és rekonvaleszcencia.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Naponta 4-szer 1 bevont tabletta, melyet egészben (szétrágás nélkül) kell bevenni.
Kevésbé súlyos esetekben és roboránsként pl. rekonvaleszcenciában napi 1-2 bevont tabletta sok esetben elegendő.
A Milgamma szedésének időtartama függ a terápia sikerességétől, ha 4 hét múlva a terápiás válasz hiányzik vagy nem megfelelő, javasolt a terápia felülvizsgálata.
A Milgamma bevont tabletta felnőttek számára ajánlott.
Gyermekek és serdülők
A Milgamma alkalmazása gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem ajánlott, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat a biztonságosságról és/vagy hatásosságról.
Az alkalmazás módja
A bevont tablettákat kevés folyadékkal étkezés után, egészben kell lenyelni.
4.3 Ellenjavallatok
- Benfotiaminnal, tiaminnal és/vagy cianokobalaminnal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
- Ileus.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A készítmény segédanyagként bevont tablettánkét 0,1 g laktóz-monohidrátot és 6,5 mg szacharózt, illetve glükóz szirupot tartalmaz.
Ritkán előforduló örökletes fruktóz-intoleranciában, galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
A készítmény amaranth (E 123) színezőanyagot tartalmaz, mely allergiás reakciókat okozhat.
A ricinusolaj tartalom következtében a betegeknél hányás, hányinger, gyomorfájdalom és nagyobb adagoknál laxatív hatás léphet fel.
Psoriasisban szenvedő betegeknél a Milgamma kezelést csak az előny-kockázat gondos mérlegelése után szabad elkezdeni, mivel a cianokobalamin súlyosbíthatja a bőrtüneteket.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A tiamint az 5-fluorouracil deaktiválja, mivel az 5-fluorouracil a tiamin foszforilációját tiamin-pirofoszfáttá kompetitíve gátolja.
A cianokobalamin felszívódását csökkentik a kolchicin, aminoglikozid antibiotikumok (pl. neomicin), p-amino-szalicilsav, antiepileptikumok (fenitoin, fenobarbitál és primidon), kolesztiramin, elnyújtott hatóanyag-felszabadulású kálium készítmények, metildopa, gyomorsavgátlók (pl. omeprazol, cimetidin) és az alkohol, valamint csökkenthetik a biguanid-típusú orális antidiabetikumok is.
Kloramfenikollal kezelt betegek gyengén reagálhatnak a cianokobalamin terápiára.
C-vitamin és cianokobalamin együttes alkalmazása a cianokobalamin mennyiségének csökkenését eredményezheti a szérumban és a szervezet raktáraiban.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség és szoptatás alatt az ajánlott napi bevitel 1,4-1,6 mg B1-vitamin (tiamin) és 4 mikrogramm cianokobalamin.
Ezt a tiamin-adagot terhesség alatt csak akkor lehet túllépni, ha a betegnek bizonyított tiamin-hiánya van, mivel a napi adagnál nagyobb dózisok biztonságosságát eddig nem állapították meg.
A cianokobalamin nagyobb dózisban sem mutatott káros hatást.
A tiamin és a cianokobalamin átjut az anyatejbe.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Milgamma nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A mellékhatások értékelése általában az alábbi gyakorisági kategóriák szerint történik:
Nagyon gyakori: (1/10)
Gyakori: (1/100 – <1/10)
Nem gyakori: (1/1000 – <1/100)
Ritka: (1/10 000 – <1/1000)
Nagyon ritka: (<1/10 000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka:
Egyes esetekben túlérzékenységi reakciók (csalánkiütés, bőrkiütés, asthma) léphetnek fel. Acetilszalicilsavra túlérzékeny betegeknél a rizikó megnövekedett.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka:
Benfotiaminnal végzett klinikai vizsgálatokban egyes esetekben gastrointestinalis rendellenességekről – mint pl. hányinger vagy egyéb – számoltak be.
Ezek összefüggése a B1-vitamin alkalmazásával és dózisfüggőségük egyelőre nem tisztázott.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon ritka:
Acne-szerű és hólyagos kiütések.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül
4.9 Túladagolás
Mérgezésre vagy túladagolásra utaló esetek nem ismertek.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: B1-vitamin B6- és/vagy B12-vitaminnal kombinációban
ATC kód: A11DB
A B-vitamin-komplex neurotropikus vitaminjainak kedvező hatása van az idegek és a mozgásszervek anyagcseréjére és degeneratív betegségeire. Nem csak a hiánybetegségek ellenszereként alkalmazzák ezeket, hanem nagy dózisú Milgammával fájdalomcsillapító, antineuralgikus és regeneratív gyógyszertani hatások is elérhetők.
A benfotiamin az allitiaminok csoportjába tartozik és a B1-vitamin zsíroldékony prodrugja. A vízoldékony B1-vitaminnal összehasonlítva az alábbi előnyös tulajdonságokkal rendelkezik:
1. A benfotiamin felszívódása 3-5-ször jobb, mint az azonos mennyiségű tiamin-hidrokloridé.
2. Azonos mennyiség adagolása után az anyagcsere során a benfotiamin 2-5-ször nagyobb arányban alakul át biológiailag aktív kokarboxilázzá.
3. A benfotiamin sokkal rezisztensebb a tiamináz enzimbontó hatásával szemben.
4. Nagyon nagy benfotiamin-mennyiségek orális bevitele után sem figyeltek meg anafilaxiás reakciókat.
5. Míg a bélperisztaltikát a tiamin-hidroklorid gátolja, a benfotiamin a simaizmok működésére kismértékű serkentő hatással rendelkezik.
6. A benfotiamin íztelen és szagtalan. Az ismert, kellemetlen testszag, mely a vízoldékony B1-vitamin adásakor jelentkezhet, nem lép fel.
A B12-vitamin (cianokobalamin) a sejtanyagcsere, a normál vérképzés és az idegrendszer működéséhez nélkülözhetetlen. Katalizálja a biológiai nukleinsav szintézist, és ezzel az új sejtmagok felépülését. Nagyobb dózisban a B12-vitamin analgetikus, antiallergiás és vérkeringés javító hatású.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A benfotiamint orális alkalmazás után a bélben lévő foszfatáz enzimek defoszforilálják zsíroldékony S benzoiltiaminná (SBT). Ez jobban felszívódik, mint a vízoldékony tiamin-derivátumok, és a keringő vérből a sejtek belsejébe jut, ahol a tiamin enzimatikus debenzoilálása történik, amelyet a tiamin-kináz alakít át aktív koenzim formába (kokarboxiláz, ill. tiamindifoszfát). Kb. 1 mg tiamin bomlik le naponta a szervezetben. A tiamin-felesleg a vizelettel kiválasztódik.
A kokarboxiláz, többek között a piruvát-dehidrogenáz koenzimje, amely a glükóz oxidatív lebontásában kulcsszerepet játszik. Mivel az idegsejtek energiája főleg a glükóz oxidatív lebomlásából származik, ezért a megfelelő tiamin-ellátottság az idegsejtek működéséhez nélkülözhetetlen. Ha a glükózszint emelkedik, akkor a tiamin-szükséglet is megnő. A benfotiaminnal nagyobb intracelluláris tiamin- és aktív koenzimkoncentráció érhető el, mint az oralisan alkalmazott vízoldékony tiamin-származékokkal.
Kielégítő mennyiségű kokarboxiláz hiány az intermedier anyagcseretermékek – mint a piruvát, laktát és ketoglutarát – felszaporodásához vezet a vérben és a szövetekben, melyekre az izomzat, a szívizom és a központi idegrendszer különösen érzékenyen reagál. A benfotiamin meggátolja ezeknek a toxikus anyagoknak a felhalmozódását. Továbbá terápiás dózisban a benfotiaminnak analgetikus hatása van.
Az emésztés során a táplálékból felszabadult B12-vitamin a gyomorban az intrinsic faktorhoz (IF) kötődik. Ezt a glikoproteint a gyomor parietalis sejtjei termelik. A B12-vitamin-IF komplex a proteolitikus enzimekkel szemben rezisztens, és a distalis ileumba kerül, ahol specifikus receptorokhoz kötődik, melyek biztosítják a vitamin felszívódását. A B12-vitamin a mucosán át a hajszálér keringésbe jut, ahol a transzkobalamin transzportproteinhez kötődik. Ez a komplex a májba, csontvelőbe és más proliferáló sejtekbe gyorsan felszívódik.
A felszívódás intrinsic faktor hiányos, malabszorpcióban vagy bélbetegségekben, ill. bélelváltozásokban szenvedő betegeknél, gastrectomia után vagy fennálló autoimmun antitestképződésnél zavart.
A táplálékból általában csak 1,5-3,5 g B12-vitamin szívódik fel.
A B12-vitamin az epén keresztül választódik ki, és részt vesz az enterohepatikus körforgásban. A B12 vitamin átjut a placentába.
Biohasznosulás
A benfotiamin szignifikánsan nagyobb biohasznosulását mutatta ki tíz fiatal férfi önkéntesen Bitsch tanulmánya (1990) a vízoldékony tiamin-mononitráttal összehasonlítva. A benfotiamin felszívódása dózisfüggő, mivel a zsíroldékony anyag nem vesz részt szaturációs kinetikában, mint a tiamin. Ezzel ellentétben a vízoldékony B1-vitamin oralis bevitele után 10 mg-nál több nem szívódik fel naponta. Ezen kívül, a benfotiamin a szövetekben hosszabb ideig raktározódik.
A benfotiamin egyértelműen kiválóbb, mint más zsíroldékony tiamin-származékok. Egy komperatív cross over vizsgálatban Bitsch mutatta ki 1992-ben, hogy például a benfotiamin oralis alkalmazása után a plazma AUC-értéke (a koncentráció-idő görbe alatti terület) benfotiamin alkalmazása után négyszer nagyobb volt, mint a megfelelő fursultiamin-értékek; a maximális tiamin-koncentráció a plazmában (cmax) benfotiamin-adás után több, mint kétszerese volt a fursultiamin értékeknek.
A B1-vitamin státusz meghatározására a vörösvértestek TPP (tiamindifoszfát)-függő enzimaktivitását, mint pl. a transzketoláz (ETK) és reaktivitásuk megfelelő fokát (aktivációs koefficiens -ETK) mérték. A plazma ETK koncentrációi 2-4 g/100 ml között mozogtak.
Normál esetben a plazmakoncentrációk 200-900 pg/ml közöttiek, hiány esetén 200 pg/ml.
A keringő B12-vitamin az össz vitaminmennyiségnek csak 0,1%-a.
A napi B12-vitamin szükséglet kb. 1 g. A szervezetben nem keringő B12-vitamint főleg a máj raktározza. A szervezetben lévő 3-5 mg összmennyiség 50-90%-a a májban található.
A cianokobalamin biológiai felezési ideje a plazmában 123 óra.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A rendelkezésre álló irodalom és a több évtizedes terápiás alkalmazás alapján a benfotiamin és a cianokobalamin nem bizonyult mutagén, karcinogén és a reprodukcióra toxikus hatásúnak.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
talkum
laktóz-monohidrát
szacharóz
kukoricakeményítő
zselatin
mikrokristályos cellulóz
sztearinsav
dextrin
kalcium-karbonát
sellak
glükóz szirup
ricinusolaj
fehér viasz
karnaubaviasz
titán-dioxid (E 171)
színezőanyag: Red colorant [amaranth (E 123)]
6.2 Inkompatibilitások
A benfotiamin esetében a tiaminra jellemző inkompatibilitás, általában nem tapasztalható. Csupán aminofillinnel, C-vitaminnal és magas hőmérsékleten valamint magas páratartalom esetén B2-vitaminnal kombinálva mutatott elszíneződést.
A cianokobalamin oxidáló- és redukáló szerekkel és nehézfémsókkal inkompatibilis. A B12-vitamin a B komplex más faktoraihoz hasonlóan a tiamin-tartalmú oldatokban a tiamin bomlástermékei által gyorsan károsodik (ezt a hatást alacsony vasion koncentráció kivédheti). A riboflavin, különösen egyidejű fény hatására szintén destruktív hatást fejt ki; a nikotinamid meggyorsítja a fotolízist, ugyanakkor az antioxidánsok gátlólag hatnak.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
4 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25 C-on, a fénytől, hőtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Bevont tabletták fehér, átlátszatlan PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
20×, 50×, 100×
és
klinikai csomagolás: 500×, 1000×.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Bármely fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Kizárólag a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül használható fel.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Wörwag Pharma GmbH & Co. KG
Flugfeld-Allee 24
71034 Böblingen
Németország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA
OGYI-T-1596/01 20×
OGYI-T-1596/02 50×
OGYI-T-1596/03 100×
OGYI-T-1596/04 500×
OGYI-T-1596/05 1000×
9. A FORGALOMBAHOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA:
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1991. január 1.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2004. április 30.
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2021. október 18.
